FENNTARTHATÓSÁG
AZ ALUMÍNIUM ÚJRAHASZNOSÍTÁSA
Az alumínium az acél után a második leggyakrabban használt fém a világon. Sok éven át az alumínium újrahasznosítása csak annyiból állt, hogy a a használt italos dobozokat összegyűjtötték. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek a felhasznált alapanyag mennyiségéhez képest, így a környezetmérnökök megállapították, hogy nem csak a végfogyasztói oldalon kell a hulladékot újrahasznosítani, hanem már a gyártói oldalon is jelentős lehet az újrahasznosítás mértéke. Ezt arra alapozták, hogy az úgynevezett technológiai hulladékok elsősorban a gyártás / öntés során keletkező selejtekből, a megmunkálás során keletkezett hulladékokból származnak, amiknek mennyisége lényegesen magasabb, mint végfelhasználói szinten. Továbbá ezeknek a technológiai hulladékoknak az esetében még az alapanyag nyers (nem kapott semmilyen külső kezelést, vagy nem szerelték össze más anyagokkal). Ekkor még ezek a hulladékok az ötvözetek alapján pontosabban válogathatóak.
MIÉRT FENNTARTHATÓ AZ ELOXÁLÁS?
Természetes környezetben a nyers alumínium felületen oxidréteg alakul ki. Ezt hívhatjuk az alumínium korróziójának is. Azonban vannak olyan esetek, amikor szeretnénk ezt a folyamatot felgyorsítani, hogy ez az oxid réteg ne évek során jöjjön létre, hanem azonnal. Így jött létre az igény az eloxálásra, mert az eloxálás egy olyan elektrokémiai folyamat, amely alumínium-oxid réteget hoz létre a nyers alumínium felületén. Az anódos bevonatot az alapfémből állítják elő vízbázisú eljárással elektromos áram segítségével. Ez azt jelenti, hogy az eloxált réteg egy vékony (általában 10-15 mikron vastag), nem mérgező alumínium-oxidból álló bevonat. Így az eloxálás nem csak tartósabbá teszi az alumíniumot, hanem az újrahasznosíthatóságát is biztosítja, hiszen nem kerül a felületre plusz anyag. Míg az eloxálás természeténél fogva zöldfelület-kezelés, bizonyos szempontok szerint az eloxálási folyamat többé-kevésbé környezetbarát.